Miért isteníti mindenki a szerelmet? Nekem csak bánatot ad, nem pedig örömet! Miért hiszi azt mindenki, hogy a szerelem jó? Hisz csak fájdalmat okoz, mely ki nem mondható! Miért töri össze szívemet, kit szeretek? Inkább ölne meg, az is kíméletesebb! Ha létezik is a szerelem, én már nem hiszem! Kiölte belőlem az, kit legjobban szerettem! A szerelem csak egy hazug szó! Mely eltakarja azt, ami tényleg jó! Eltakarja a valós világot! És teremt helyette egy elérhetetlen álmot! Egy olyan álmot teremt. Melyet mindenki kerget! De nem értem, miért hisznek az emberek neki! Hisz elég lenne csak felébredni és a szemünket kinyitni! Mert amit keresünk, az ott van előttünk! Csak nem hisszük el, hogy íj egyszerű, amit az élet rendelt nekünk! Telhetetlen az ember, mindig is az lesz! Keresi, de nem találja meg soha az igazi érzelmet! Csak a hazug, értelmetlen utat járja mindig! Keres valamit, de még ő maga sem tudja mit! Keresi ezt a szerelemnek nevezett, ostoba kínt! Pedig csak egy dolgot kéne tennie: Kinyitni a szemét!