A történetek sora a 80-as évek legelején kezdődtek. Alig múltam 19 éves, volt egy gyönyörű barátnőm már 2 éve. Nagyon szerettük egymást, éltünk haltunk egymásért. Aztán 82 nyarán Budapestre ment nyaralni a nagymamájához 2 hétre. Megbeszéltük, hogy majd én megyek fel érte kocsival. Eljött a nap. Nem én mentem érte, megkértem egy barátom legyen szíves hozza le. Addig én néhány barátommal a szobám díszítettük fel a fogadására, mivel egy kis bulit szerveztem az érkezése tiszteletére. A szoba kész volt, de ŐK sehol. Csengettek, rendőrség állt a ház előtt, és kerestek. Közölték hogy az autóm balesetet szenvedett és a két utasa meghalt. Összeroppantam a hír hallatán és magam okoltam a halálukért. Lezüllöttem. Egy aranyos lány aki addig csak a barátom volt segített talpra állni. Jó sokára sikerült is neki. Hogy s hogy nem, egymásba szerettünk. De sajnos nem voltam „megfelelő parti” a szülei szerint a lányuknak. Így szétmartak minket. Majd sok időre rá, ismét szerelmes lettem. Sajnos ez sem végződött jól. Itt már gyerekünk is volt, pár hónapos mikor megtörtént a tragédia. A helyjáratos busz alá csúszott télen és eldobta a karján ülő gyereket. A busz a medencéjén ment át, azonnal meghalt, a fiam a kórházban halt meg. Ismét lerongyolódtam lelkileg is, de jó alaposan. Majd 88-ban megnősültem, de nem szerelemből. Akkorra már volt egy fiam és jönni készült a lányom. Nagyjából kiegyensúlyozott életet éltünk. Egyszer keresett egy lány mailban / 2004 szeptemberében./. Kiderült, hogy a lányom, akiről nem tudtam, mert az anyja eltitkolta előttem. Sokat beszéltünk telefonon és a chaten is. Mailok jöttek mentek. Aztán, megbeszéltük, hogy találkozunk. December első felében, egy csütörtöki napon jött volna értem kocsival, hogy azt a hosszú hétvégét nála töltsem el. De nem érkezett meg.:-(( Pécs határában egy kamionnal ötközött és az autójában meghalt. Soha nem láthattam!!! Kegyetlen kínban éreztem magam. Szintén összeroppantam. Aztán. 2005 május 7.én meghalt az édesapám. Eléggé megviselt az is. Mára már jól vagyok, de félek megszeretni bárkit is. Pedig azt mondják, arany a szívem.